Egy amerikai lobbiszervezet szerint Trumpék már gondolkodnak egy Orbánéknak nyújtott gesztuson
Újra aláírhatják a felek a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Újra aláírhatják a felek a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
A 2024-es naptári év jelentős változást hozott a multinacionális cégek életében, ugyanis ez az első év, amikor a globális minimumadóra vonatkozó szabályoknak eleget kell tenniük. Cikkünkben a szabályozás főbb sarokpontjait, illetve a jogalkotás legfontosabb fejleményeit foglaljuk össze.
Az ötletgazda szerint ez a demokrácia szempontjából is fontos lenne, de azt ő sem tudja, mikorra sikerül elfogadtatnia a világ hatalmaival.
Fizessenek a gazdagok! Ez a követelés elérte a G20-államok szintjét is, ahol a pénzügyminiszterek olyan globális adón gondolkodnak, amely amellett, hogy növelné a társadalmi igazságosságot, feltöltené a mindenütt gondokkal küszködő államkasszát is.
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását.
A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.
Kevesek járnak jól új adószabályokkal, köztük vannak a Túró Rudi szerelmesei és a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgató gazdagok. Fokozatosan élesedik a globális minimumadó, jön az e-áfa és az e-nyugta.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
Csúszásban van az adóreform, pedig ettől is függenek az uniós források.
A kettős adóztatást kizáró egyezményt Magyarországgal tavaly mondta fel Washington, de Szijjártó Péter külügyminiszter jelezte, hogy mostanra szívesen tárgyalna az egyezmény újranyitásáról a magyar kormány, ha az amerikaiak nyitottak lennének rá.
A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
Az Európai Unió új saját költségvetési bevételeiről tartott vitát az Európai Parlament. A képviselők nagy többsége egyetértett abban, hogy az unió jelentős új forrásokhoz juthatna a környezetszennyező cégek és piaci szereplők, illetve a nagy multinacionális vállalatoktól beszedhető új adónemek segítségével. Az ebből származó pénz egyenesen az unió költségvetésébe futna be, és például az EU adósságainak visszafizetésére használnák.
Közös nyilatkozatot adtak ki Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország pénzügyminiszterei.
A magyar diplomácia megvétózta a törvényjavaslatot, noha azt korábban elfogadta. Brüsszel most arra készül, hogy a fokozott együttműködés keretében fogadtassa el a globális társasági minimumadó törvényt, hogy megkerülje a magyar vétót – írja a Politico.
Magyar Levente államtitkár szerint még nem jött el az ideje, hogy ezt az adót bevezessük, de bízik benne, hogy konszenzusra jutnak majd.
A külügyminiszter éppen Washingtonban beszélt erről, két héttel azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette, felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt.
A magyar és a kínai külügyminiszter tárgyalásáról mindkét fél mást tartott fontosnak kiemelni.
A pénzügyminiszter szerint nyomást akar gyakorolni Washington Magyarországra a lépéssel. Azt nem említette, hogy a magyar kormány kire akar nyomást gyakorolni a globális minimumadóról szóló megállapodás hirtelen vétójával.